Kezdőlap
A Vas-megyei Bárdossy-családból származom, melynek első ismert említése 1368-ból való. A család ősi fészke Bárdos – ma Bozzai község része – Szombathely közelében. A XVII. századtól már Vas megye több településéről van adat a család egyes ágaival kapcsolatosan. Én a csöngei, evangélikus ághoz tartozom.
Nagy Iván híres könyve, az 1857-ben kiadott "Magyarország Családai" meglehtősen szűkszavúan említi a családot, leír viszont egy címert a következőképpen:
Bárdossy János kapott armalist 1769-ben ily czimerrel: a paizs vizirányosan kétfelé van osztva, a felső rész kék, az alsó rész vörös szinü.A paizs alján hármas zöld dombból egy vasas vitéz emelkedik sisakosan, jobb kezében pallost, a balban kettős keresztet tartva. A paizs fölötti sisakon levágott szakállas emberfej fövegesen (a gróf Csáky czimerből véve) látható két kiterjesztett sas-szárny között. A foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös szinü.
A fent leírt címer Bárdossy Péter történész-levéltáros, családfakutató honlapján látható – ott az is kiderül, hogy ez a felvidéki ág címere –, ahol a családról és egyes ágairól sok további részletet lehet megtudni!
Az itt látható kép a Vas-megyei ág címerének egyik változata (köszönet érte Bárdossy Péternek). Szűkebb családunkban megvan még egy másik változat is – sajnos egy kopott pecsétnyomón, elég rossz állapotban – amelyen a kardot tartó kéz fölött balra a Nap, jobbra a Hold látható.
Nagy Iván megemlíti a család Bereg és Szepes megyei, valamint Vas megyében élő ágát is. A felvidéki és vasi ág közötti rokonságot a modern genetikai kutatások bizonyították. Van egy másik család is, amely Maros-Torda vármegyéből származik, ők egy XIX. században kötött frigy révén az angol királyi házzal is rokonságba kerültek.
A rám hagyományozódott családfában az első név Bárdossy György, 1640 körül, fia György, unokája János (nem az, akit Nagy Iván említ, ő a felvidéki ág tagja, akinél ez a János jóval korábban élt Vas megyében), róla már tudható, hogy salfai majd alsópatyi birtokos. Eme Jánosnak fia az a György, aki 1767-ben egy Sárvárhoz, Celldömölkhöz közeli faluban, Csöngén birtokot vesz. A felmenőim keresztnevei ettől kezdve sem mutatnak nagy változatosságot: az említett – a Csöngei ágat megalapító – György fia István, annak fia és unokája ugyancsak István. Az utóbbi fia, unokája és dédunokája egyaránt Kálmán. Ez az utóbbi Kálmán az én édesapám, őt az 1940-es évek végének viharai, a kezdődő "népi demokratikus" rendszer visszásságai üldözték el Csöngéről, viszontagságos évek után Szentgál, Zsófiapuszta, Papkeszi "útvonalon" került Veszprémbe.
Bárdos ma Bozzai községhez tartozik, egyetlen utca a dombon.
Szombathelytől 10 km-re keletre, Vép, Kenéz, Tanakajd, Vasszécsény szomszédságában helyezkedik el.
Tudomásom szerint Bárdossyak évszázadok óta nem élnek ott.
A községről és a család nevéről Bárdossy Péter így ír a már említett honlapján:
A korai oklevelekben különböző írásmóddal találkozunk, így például 1433-ban – Bardus –, 1435-ben pedig – Terra Bardustelek –. Valószínűleg őrszállás volt, így eredete a X. századra nyúlhat vissza. A Bárdustelek későbbi elnevezés inkább a személynév alak eredetet támasztja alá, azaz a teleknek Bárdos nevű birtokosa lehetett. A bárdos szó jelentése faragó azaz ács. Feltehetően a település alapítói között számos ács lehetett, akiknek foglalkozásáról nevezhették el a falut. A Bárdossy személynév a „bárdosi” – azaz Bárdosról származó – késői alakja.
A helyiek őrzik a hagyományt, hogy ez valaha önálló falu volt, ma ezt az utcát Bárdos utcának hívják.
Anyai ágon a Weöres családhoz tartozom (és itt is meg kell, hogy említsem: a név ejtése nem "vöres", ahogy sokan mondják, hanem "vörös" – a családi hagyomány egy valamikori anyakönyvvezetői elírásról beszél, amikor is Weöreös helyett írtak Weörest). Erről a családról nincs teljes családfám, a leányági rokonságokat viszont régóta számon tartják a család hölgytagjai. Információkat, adalékokat nyújt erről a famíliáról két könyv is:
Dr. Czeizel Endre: Költők, gének, titkok. Budapest, 2000, Galenus Kiadó
Gudenus János József: A Rákóczi fejedelmek leszármazottai Európában. Budapest, 2006. Heraldika Kiadó
Szombathely őrzi az egykor ott diákoskodó, és a közeli Csöngéről származó Weöres Sándor emlékét, a város színházát is róla nevezték el.
Csöngéről Bárdossy Péter honlapján ugyancsak olvashatunk:
Csöngén az elmúlt évszázadokban számos nemesi család élt, többek között az egyházasberzsenyi Berzsenyi, budakeszi Weöres, dukai Takách. Ezen családok szinte mindegyikével rokonságban áll a Bárdossy család.
Egy kis bakonyi faluban élek, a közeli városban informatikusként dolgoztam, nemrég nyugállományba vonultam. Foglalkozom webprogramozással, ehhez a "Linkek" menüpontban található néhány adalék.
Érdekelnek a gyógynövények és fűszernövények – a két kategória elég erősen össze is ér –, ennek a témának itt külön részt szenteltem, amelynek anyaga – ha lassan is – folyamatosan bővül.
Az "Aktuális" menüpontban arról szeretnék kisebb anyagokat elhelyezni, ami éppen foglalkoztat. Kicsit olyan ez, mint egy blog. Ide nagyon gyorsan tudok föltenni bármit, csak legyen időm, energiám, kedvem megírni...
Barátaim közül is szeretném azokat bemutatni, akiknek saját lapjuk nincs, de valamivel szívesen megjelennének a weben, erre szolgál a "Barátok" pont.
Néhány fontos mondat:
..."Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." ...
... "Az igazság sosem az emberiséget, mindig csak az egy-embert válthatja meg."
"Amit nekem adsz: mindenkinek adod, hirdeti a földi hatalom.
Amit mindenkinek adsz: nekem adod, hirdeti az égi hatalom."
"Úgy dolgozzál, mintha örökké élnél, úgy imádkozzál, mintha mindjárt meghalnál!"
